Avagy szenzomotoros fejlesztés otthon
Előfordul, hogy néha nehéz lekötni a gyerekek figyelmét főleg, ha különböző korosztályról van szó és nem tudunk kimozdulni otthonról. Összeszedtem pár játékot, amit a család apraja-nagyja élvezni fog, illetve nem utolsó sorban tapasztalat szerzés útján az idegrendszer érését is elősegíti.
Egy kupac homok már önmagában beindítja a gyerekek fantáziáját, lehet belőle vár, de akár egy gombóc fagyi is ugyan abból a halomból. De akár egy izgalmas versenypályát is kialakíthatunk belőle, ahol megindulhatnak a családi fogadások! Rakjuk egy nagy kupacba a homokot, tömörítsük, majd alakítsunk ki benne kis járatokat, alagutakat. Jelöljük ki a domb tetején a start mezőt, lent a célt, ha ez megvan már csak a versenyzőket kell egyszerre útnak indítani, ami lehet egy kis marék üveggolyó vagy pár kisautó és indulhat is a futam és a szurkolás!
Építsünk akadálypályát! Nyugodtan hagyatkozhatunk a gyerekek fantáziájára, ebben ők lesznek a legprofibbak! A gyermekek kreativitása határtalan, ők még ösztönösen tudják, milyen mozgásformákra van szükségük, a hétköznapi használati tárgyak eredeti funkcióitól képesek elvonatkoztatni. A benti pályákkal ellentétben alkalmazhatunk olyan állomásokat is, amelyek egy kicsit több “piszokkal járnak”, hiszen az ilyen jellegű tapasztalatszerzések hozzájárulnak a taktilis és procioceptív rendszer fejlesztéséhez. Ilyen állomás lehet különböző dinamikus felületen lépkedés kavicson/sóderen, fenyőmulcson, de akár egy sárral téli gödröt is készíthetünk. A lehetőségek tárháza végtelen. Jó szolgálatot tehet egy seprűnyél vagy deszka. A talajon vagy megemelve lehet rajta egyensúlyozni, átbújni alatta vagy átugrálni (nyuszi ugrással, egy lábon, páros lábbal…stb). Az elkészült akadálypályán vállalkozó szellemű szülők/testvérek bekötött szemmel is végig kísérhetik egymást. Az utóbbit kiskamaszoknak is ajánlom, mivel kiváló bizalom és önbizalom fejlesztő hatása is van. Az így kialakult térben fejlődik többek között, hogy csak egy pár területet említsek, a gyermekek térérzékelése, egyensúly rendszerünk, figyelmük, illetve a szabálytudatuk.
A gyerekek kis nyomozókká is változhatnak. Nem kell hozzá más, mint egy nagyító, illetve a kertben fellelhető élőlényekről (növények, bogarak, rovarok, ház körüli állatok) fénykép vagy rajz. A cél, hogy a gyerekek önállóan felleljék a képeken szereplő élőlényeket. Nagyobbaknál lehetnek a kártyákon rövid leírások is vagy csak kép részletek. Kisebbekkel érdemes körbejárni a játék előtte a kertet és megbeszélni, hogy mi micsoda, hogy hívják, milyen tulajdonságokkal rendelkezik. Remek alkalmat adhat a játék egy-egy élőlény megismerésére, tanulmányozására.
Kiváló figyelem-koncentráció és finommotorika fejlesztő játék például terményekből, kavicsokból tornyot, mandalát építeni, célba dobni vagy amőbázni, de akár a kavicsok halacskákká is átalakulhatnak, amiket a lábukkal kell kihalászni a tóból. Az összegyűjtött kincsekkel eső esetén bent vagy a teraszon is játszhatunk.
Hagyjuk, hogy a gyerekek az otthon fellelhető alapanyagokból saját maguk barkácsoljanak (szögeljenek, kerti kuckót építsenek, persze szülői felügyelet mellett) ezzel is fejlesztve a kreativitásukat, kézügyességüket. Vonjuk be őket a kertimunkákba ezzel is felelősséget tanulva.
Mint láthatjátok, ezeknél a játékoknál nem kell rengeteg drága eszközt bevonni, csak egy kis kreativitásra van szükség. Nyugodtan mindenki vegye elő gyermekkori emlékeit, amikor labdázott, “Hol az olló komám asszonyt” játszott, fogócskázott, fára mászott, a fűben hempergett és bukfencezett, ugróiskolázott, aszfaltra rajzolt kréta híján kövekkel vagy éppen az eget nézve simiztetek testvérekkel/barátokkal (másik kezét keresztbe fogva pörögtetek).
Szerző: Sóti Krisztina Óvodapedagógus, Konduktor
